Egy Bajnai Gordon nevű libatolvaj, aki ez idő szerint a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, a jelek szerint agyalágyult. Vagy az emberré válás óta a legbecstelenebb politikus, akit a hátán hordott a föld. Mert Bajnai Gordon elfogadta a szlovák nagykövet meghívását a Szlovák Köztársaság nemzeti ünnepe és a haderő napja alkalmából rendezett ünnepi fogadásra. Mi több, már üdvözölte is a szlovák alkotmány napját, és jókívánságait küldte a szlovák népnek nemzeti ünnepe alkalmából.
Mindezt tette az után, hogy Sólyom Lászlót nem engedték be Komáromnál. Tette az után, hogy Ficóék továbbra is szórakoznak velünk.
Bajnai a magyargyűlölő szlovák diplomatákkal kvaterkázik majd a nagykövetségen, miközben félmillió magyar testvérünktől el akarják venni az anyanyelvét és nemzeti létezésének jogát.
Medgyessy Péter annak idején a Kempinskiben koccintott a román nemzeti ünnepen, most Bajnai zarándokol el a szlovákokhoz. Ők ilyenek, ennyit tudnak, erre képesek.
Egy gombfocicsapat trenírozására is alkalmatlanok, nemhogy egy ország vezetésére. Bajnai megalázkodó lépése után mindenfajta magyar diplomáciai erőfeszítés felesleges. Semmi értelmük az uniós egyeztetéseknek, a többpárti konszenzusnak, a brüsszeli lobbizásnak. Joggal vághatják a fejünkhöz Európában, hogy mit akarunk azzal a nyelvtörvénnyel, nem is fáj nekünk annyira, hiszen Bajnai éppen pezsgőt fogyaszt és Szvatoplukról áradozik szlovák barátaival.
Úgy van az ember ezzel a mostani helyzettel, mint a Székely Hadosztály a Király-hágóban 1918–1919 fordulóján, amikor nem tudták eldönteni, hogy az előrenyomuló románok ellen forduljanak, vagy vonuljanak vissza Pestre, és verjék szét a hazaáruló Károlyi-kormányt.
Én azt mondom, először Bajnaiékon kell túljutnia az országnak. Először őket kell megfeleltetni a haza ellen elkövetett bűnökért. Azzal, hogy az úgynevezett Bajnai-kormány gátlástalanul lefeküdt a szlovákoknak, legális célponttá vált. Ellenük fordulni, kifütyülni, ledobálni a színpadról, elzavarni őket, bárhol bukkanjanak fel, mostantól minden magyar elemi kötelessége.
Mert a hazaárulást a világ minden emberi közössége bünteti. Lelkiismeret-furdalás és kérdések nélkül. Nekünk is meg kell majd büntetnünk őket, mert ha nem tesszük, Bajnaiék után olyanok jöhetnek, akik nem csak közösségi és egyéni életünket, de a szavakat is elrabolják tőlünk. Ahogyan most Bajnai nyájas vendéglátói, a szlovákok teszik, pontosabban tennék, mert amíg egyetlen magyar is él a földön, nem engedjük.
Az úgynevezett Bajnai-kormány jogilag még néhány hónapig vezeti az országot. Erkölcsi értelemben már régóta semmi joga ahhoz, hogy vezesse. A mostani, minden képzeletet felülmúló hazaárulás után merőben új helyzet alakult ki. Az állam polgára mostantól nem köteles tudomásul venni a Bajnai-kormány létezését. Ha úgy tetszik, semmilyen intézkedésüket nem szükséges végrehajtanunk a hátralévő néhány hónapban. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.
Nem gondoltuk volna 1989-ben, de idáig jutottunk. A tét óriási: nem a Fideszről, nem a Jobbikról, nem az MSZP-ről van szó, hanem magáról a nemzeti létről, arról, hogy a gyerekeink rabok lesznek vagy szabadok.
Szentesi Zöldi László
Ajánlott bejegyzések: